perksofbeingawallflowermovie_1361996417.jpg_635x442

Remélem már láttátok. Mert BRILLIÁNS.
Tényleg az. Nem a megszokott unalmas hollywood-i ömlengés hanem tényleg érzelmes film. A könyvet sajnos még nem olvastam, de nagyon nagyon szeretném.
A főszereplő fiú egy "outsider" akinek nincsenek barátai és a suliban csak szivatják. Az új év pedig csak most kezdődik. Érzékelhetjük hogy súlyos lelki problémái vannak és ez a film végére napvilágot is lát.
Ekkor találkozik össze a "testvérpárral" azért tettem idézőjelbe mert nem igazából testvérek, csak mostoha de ez a filmen nem sok mindent változtat.
Igazából azért imádom ezt a filmet, mert nagyon sok hétköznapinak mondott problémát tárgyal és mégis inkább egy tini filmnek mondanám.
Megismerkedhetsz remek zenékkel, és olyan emberekkel akik ezt tényleg értékelik, ugyanakkor az irás szeretetére is utal. Viszont Charlie a főszereplőn keresztül találkozhatunk a halál közeli élményével, szorongással, bűntudattal, bántalmazással sőt még az öngyilkosság gondolatával is. Szóval remek. Viszont nem egy vigjáték.

 És a végére a kedven idézetem belőle:
( jah annyit hogy Sam-Emma watson)

"...Charlie: Sam, do you ever think, that if people knew how crazy you really were that no one would ever talk to you?
Sam: All the time..."

A bejegyzés trackback címe:

https://dontbenormal.blog.hu/api/trackback/id/tr855109004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása